Nyáron itthon készült a következő idényre a Fullsport SE versenyzője, augusztusban viszont vissza kellett térnie Alaszkában, ahol megkezdődött a tanév. Mindeközben Anna javában készül az előtte álló síszezonra.
- Az első hetekben mindig sok a dolgom, és erre még rátett egy vihar, ami miatt több napig nem volt áram a lakásunkban. Ezt kaptam születésnapomra Alaszkától! – mondja Anna, aki szeptember elején töltötte be 24. életévét.
A sízőnő nyara úgy kezdődött, mint általában: erősítés az edzőteremben, futás, és egy edzőtábor a gleccseren. Majd egy számára új terepen is kipróbálhatta magát.
- Elutaztam öt napot síelni a serdülőkkel Kaprunba, végig iskoláztunk, ahogy azt ilyenkor szokás. Jó volt kicsit havon lenni, még akkor is, ha már akkor olvadt az egész hegy. Ezen kívül kondi edzéseim voltak minden nap.
De egy számomra új sportágat is kipróbálhattam: elindultam egy tereptriatlonon, amit sajnos biciklizés közben, egy rossz csavar miatt, fel kellett adnom. Amióta elkezdtem versenyszerűen síelni, nem vettem részt más sportágak versenyein, úgyhogy ez egy új élmény volt. Bár a síelőknek nem szükséges olyan állóképességgel rendelkezni, mint egy triatlonosnak, de kitartás szempontjából nagyon jó. Úgyhogy elhatároztam, hogy ezentúl többször veszek majd részt ilyen jellegű versenyeken, és remélem, idővel majd javulok is ebben a műfajban.
A triatlon után még elindultam egy extrém hegyi futáson, amit a visegrádi Nagyvillámon rendeztek meg. A táv csak 500 méter volt, de 130 méter szintkülönbséggel. Mindkét versenyre a biatlonos barátom, Gombos Charlie vett rá, aki egyébként pályacsúcsot futott. Vele szoktam nyaranta edzeni is, bár többnyire csak az indulásnál és a célban látom, mivel elég gyorsan lehagy. Ha pedig nem vele, akkor egy volt síelő/teniszes barátnőmmel, Kardhordó Emesével tréningezek. Ugyanis sokkal jobb partnerekkel edzeni és szenvedni, mint egyedül és ösztönző hatással van rám, ha van kit utolérni.
De nem csak fizikálisan vetette bele magát a sportba a nyár folyamán. Folyamatosan követte az olimpián szereplő magyarok sikereit, és néhány napot Londonban töltött a játékok idején, így testközelből is figyelemmel kísérhette az eseményeket.
- Minden nap néztem az olimpiát, és nagyon örültem a magyarok teljesítményének. De nem emelnék ki senkit, mert az összes eredmény csodálatra méltó. Van róla elképzelésem, hogy mennyi munka áll mögötte, és ezért nagyon tisztelem a nyári sportolóinkat.
A játékok első hetén kint is voltam Londonban 5 napot, teniszre jutottunk be és egy kedves liechtensteini ismerős révén az olimpiai faluba, számomra az volt a legérdekesebb. A Whistler-i falu kicsinek tűnt, és úgy emlékszem, a vancouveri is, habár az utóbbit csak sötétben láttam. A londoni falu étterme akkora volt, mint a Fény utcai piac alsó szintje, óriási választékkal. Nyilván el kell férnie ott 15 ezer embernek, úgyhogy annyira nem meglepő.
Az tetszett a legjobban, hogy újra érezhettem az olimpiai légkört, és ennek motiváló hatása is volt. Most még erősebb bennem az elhatározás, hogy kvalifikáljam magam Sochi-ba, és ott jó eredményt is érjek el. Van rá másfél évem, hogy megsíeljem az olimpiai szintet, aminek elméletileg nem kéne gondot okoznia.
De addig még eleget kell tennie iskolai kötelezettségeinek is Alaszkában. A tanulás mellett természetesen már az előtte álló versenyidényt tervezgeti.
- Elég elfoglalt leszek idén, 6 tantárgyat vettem fel (az ideát soknak számít), emellett lesznek edzéseim és dolgozom is majd, úgyhogy idén se jut majd másra nagyon időm. Akárcsak tavaly, idén is novemberben lesz az első havas tábor Colorádóban, utána itthon edzünk. Az első versenyek szintén itt lesznek. Karácsonykor le szeretnék menni megint Colorádóba és Utah-ba edzeni és versenyezni. Január elején pedig csatlakoznék a csapathoz, ugyanis akkor lesznek az első egyetemi versenyek. Február elején Utah-ban lesz verseny, utána átrepülök Európába, reményeim szerint részt veszek a Világbajnokságon. Azután újabb egyetemi versenyek indulok, ha minden jól megy, a keleti parton. Tavasszal pedig megint le szeretnék repülni Colorádóba és Kaliforniába versenyezni. Ez most így leírva elég mozgalmas lesz, sok repüléssel, de már nagyon várom. Nyáron is szeretnék minél többet havon tölteni, remélhetőleg valahol a déli féltekén, habár ez még messze van… De nagyon fontos lenne a jó havon való edzés és versenyzés, úgyhogy mindent megteszek annak érdekében, hogy ez sikerüljön.